TELEPÜLÉS- ÉS ISKOLATÖRTÉNET

Rácváros vázlatos története:

A település a XVII. század végén keletkezett. A török hódoltság idején a Balkánról sok görögkeleti rác szivárgott Pécsre. 1686 után Pécs város katolikus lakossága türelmetlen volt a másvallásúakkal szemben. 1692 húsvét másnapján a hívek - a jezsuiták kezdeményezésére - fogadalmat tettek, hogy Pécsett másvallású lakost nem tűrnek meg. A rácok közül sokan áttértek ekkor a katolikus hitre. Aki erre nem volt hajlandó, azokat 1693 novemberében kitelepítették a város nyugati határa melletti területre. Itt hasítottak ki 35 kataszteri holdnyi területet az Árpád-korabeli Ürögh falu területéből az épülő Rácvárosnak. Mivel 12 német iparos is idetelepedett, ezért a megkülönböztetés miatt az új lakóhelyet Németürögnek, a régit pedig Magyarürögnek nevezték. Az idők során különféle nemzetiségűek - köztük magyarok is – telepedtek le, mind jobban kiszorítva a rácokat. A XVIII. század végére már egyetlen rác lakosa sem volt a településnek.
Rácváros a második világháború előtt kultúrközpont is volt: jegyzőség, iskola, plébánia, katolikus templom, orvos, patika, posta, zöldkeresztes központ, mozi szolgálta a lakosságot. A községben 2 hentes, 5 fűszerüzlet, 3 fodrász, kovács, több kádár és 3 vendéglő is volt. Őket az itteni lakosokon kívül a főút (az egykori 6-os út) hatalmas átmenő forgalma tartotta el.


Rácváros a hatvanas években


Rácváros előbb önálló község volt, majd 1929-től három szomszédos településsel (Patacs, Magyarürög, Szentkút) Mecsekalja néven egyesült. 1950-ben Pécshez csatolták, mellyel teljesen összeépült.

Iskola Rácvároson

Az első rácvárosi iskola indulásának dátuma még bizonytalan. Jelenlegi kutatásaink alapján annyit tudunk, hogy az 1782-es egyházlátogatási jegyzőkönyv (Visitatio canonica) leírja, hogy szükséges lenne iskolát és tanítói lakást építeni, mert 1781-ben (a rácvárosi parókai elkészültének évében) egy Végh György nevezetű tanító iskolaépület híján a saját lakásában okította a rácvárosi gyerekeket. Az említett iratban olvastuk azt is, hogy ígéretet tettek iskola és tanítói lakás felépítésére. Kerényi János (egykori tanító-iskolaigazgató) Életem című önéletrajzi kéziratában azt olvashatjuk, hogy kutatásai alapján 1987-ben 200 éves volt az iskola. Ezek szerint 1787-ben épült az első iskola. Ezt az adatot azonban nem támasztja alá forrásmegjelöléssel, így ennek bizonyítása további kutatások tárgyát képezi.
Az iskola kezdetben két tanerős volt, de miután a patacsiak is megépítették a saját iskolájukat – mindkét iskola egy tanerős lett és az akkori iskolarendszer szerint osztatlan volt. Ez azt jelentette, hogy egy tanító, egy tanteremben, egyszerre tanított hat osztályt.
Az 1810-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az akkori tanítónak, Mihael Gábrinak már volt szolgálati lakása is. A Baranya Megyei Levéltár adatai szerint 1847-ben jól elrendezett, ellátott alsó elemi iskola van Német-Üröghön. A tanodai épület jó karban van, kút hiányzik.  1858-ból a jelentés: az épület jó, egy tantermes. A tanítói lakás 2 szoba, kamra, pince, konyha. Karbantartja a község. A tanítás nyelve német és magyar. 1891-ben a tanítók pontosan kapják a fizetésüket. Óvoda nincs a községben.   
1927-ben Keller János (Kerényi János) kapja meg a tanítói kinevezést és 1950-ig igazgató-tanítója Rácváros gyerekeinek. A visszaemlékezései alapján mondhatjuk a következőket: 1929-ben a rogyadozó tantermet gerendákkal kellett alátámasztani. Az osztálylétszámok magasak voltak. A hatüléses padokban nyolcan-tízen ültek. Az épület állaga egyre romlott. Végre 1933 tavaszán állami segéllyel és a helyi iparosok segítségével felépülhetett az új iskolaépület a Rácváros u. 26. szám alatt (a régi helyén). Az új, két tantermes iskola két termének dupla, széthúzható közfala révén 20 méteres hangverseny-, illetve előadótermet is ki lehetett alakítani. Fontos volt ez amiatt, hogy az országosan is ismertté vált Rácvárosi Dalárda itt tartotta összejöveteleit és fellépéseit. Emellett a színjátszó csoport és a leányegyesület is nagy kultúréletet teremtett Rácvároson.
1937-ben két tanerős lett az iskola. Karácsonyi Ilona tanította az alsó tagozatosokat, míg Kerényi János a felső tagozatosok tanítója volt. 1940-ben még egy termet építettek a régi iskolához, ekkor lett négy tanerős az iskola. 1942-ben pedig 8 tanerősre bővült a tanári kar.
1950-ben a tantestület már 14 főből áll. Kerényi János saját házába költözve, a szolgálati lakásából még két tantermet alakíttatott ki. Ezzel egyidőben bérbe vették a szomszédos házat is, így sikerült még egy tanteremmel bővülniük. Az igazgató szolgálati kertjéből pedig tornateret alakítottak ki.


Kerényi János igazgató

Kerényi Jánost 1950-ben nyugdíjazták. Utódját Szécsei Jánost, Molnár Ferenc követte az igazgatói székben. A régi iskolát teljesen kinőtték. 1957-ben elkezdték építeni az Úttörő utca 27. szám alatti telken az új iskolát. 1958-ban az iskola tanárainak száma 19 fő, a tanulók létszáma pedig 293 fő.





A régi rácvárosi iskola


A patacsi iskola épülete


1959-ben új helyen, az új iskola Mecsekaljai Állami Általános Iskola néven került átadásra. Az első igazgató Tarján Tibor volt, akit Básthy Endréné követett. Az ő igazgatósága idején szűnt meg a napközi a régi iskola épületében. Az önkormányzat a napközinek az iskolától kb. 200 méterre egy nagy, udvaros, családi házat vásárolt.


1959 - évnyitó az új iskolában


A napközi épülete – Pázmány Péter (Úttörő) utca 39.


1972/73-as tanévben 85 évi működés után létszámprobléma miatt megszűnik a patacsi tagiskola. A tanulókat az anyaiskola veszi át. Ebben a tanévben készül el a kézilabdapálya bitumenezése.
1975-től Dr. Czimmer Józsefné az igazgató. Ugyanebben az évben, az Ércbányászati Vállalat segítségével elkészül a napközi konyhája. 1976-ban folyosóleválasztással ifjúsági könyvtárat adnak át a Cserkúti Mezőgép Vállalat segítségével. Egy évvel később a fizika-kémia előadót ugyancsak a Cserkúti Mezőgép vállalat hathatós közreműködésével tudják korszerűsíteni (gáz-villany).
1986-ban a nyugdíjba vonuló Czimmerné után Katits Kálmán kerül az igazgatói székbe. 1988-ban újra Rácvárosi Általános Iskola a hivatalos név.
Az 1997-98-as tanévben közös igazgatás alá helyezték az Istenkúti Általános Iskolával, a hozzá tartozó óvodával és művelődési házzal, közös néven az Istenkúti Általános Művelődési Központtal. 1998. április 1-jétől összevonták a Rácvárosi Óvodával is, s így változott a név is: Rácvárosi és Istenkúti ÁMK-ra. 1999-ben Katits Kálmán után Tratnyek Magdolna került az iskola élére. 2001 folyamán különvált a művelődési ház, így ismét esedékessé vált a névváltoztatás. 2002. július 1-jétől Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda lett intézményünk neve.
Az elmúlt 40 év nyomott hagyott az épületen, a felújítás létfontosságúvá vált. Az új igazgatónő 300 milliós Európai Uniós pályázatot nyerve, felújíttatta az iskolát, emeletet húztak rá és sikerült egy új nyaktaggal kiegészítve modern konyhát, éttermet, aulát és könyvtárat is építtetni. A gyerekek most már házon belül ebédelhettek, a közös rendezvények méltó helyet kaptak, a könyvtár pedig a sajátos eszközeivel segítette az oktató-nevelő munkát.


A 2004-ben átadott új iskolaépület


2007-ben a pécsi önkormányzat rendelete alapján a fenntartása alá tartozó általános iskolákat összevonta. Iskolánk a Mecsekaljai Iskola tagintézménye lett, melyhez a Jurisics Miklós Utcai-, a Bánki Donát Utcai-, a Testnevelési Általános Iskola és Középiskola, Sportiskola (TÁSI) és a Köztársaság Téri Általános Iskola is tartozik.

Tratnyek Magdolna távozása után Kárpáti Piroska lett az új igazgatónőnk. 2008-ban az orfűi iskolát is hozzánk kapcsolták. Jelenlegi hivatalos nevünk: Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye.


A 2004-ben átadott új iskolaépület – az udvar felől

Vincze Mária


Forrás: 

30 éves az új Rácvárosi Általános Iskola: 1959-1989.
Szerkeszti és közzéteszi Katits Kálmán. Szentlőrinci Áfész Nyomdája, Pécs, 1990.
Kerényi János: Életem hat epizódja. Kézirat.
Pécsi Püspöki Levéltár. Egyházlátogatási Jegyzőkönyvek (Visitatio canonica).
Baranya Megyei Levéltár. Schematizmusok
(Pécs-Egyházmegye népiskoláinak és tanügyekkel foglalkozó egyéneinek évkönyvei).
Bánfai Zoltánné Kiss Arankával készített beszélgetés. Hangfelvétel. Pécs, 2009. május.